(19) – Ima a fiatalokért a Szűzanyához

„Üdvösség Anyja, kérlek Téged, hogy imádkozz Irgalomért azon fiatal lelkek számára, akik szörnyű sötétségben vannak, hogy felismerjék szeretett Fiadat, amikor eljön, hogy megmentse az egész emberiséget. Ne engedd, hogy akár egyetlen lélek is elvesszen az úton. Ne engedd, hogy akár egyetlen lélek is visszautasítsa az Ő Nagy Irgalmát.

Imádkozom, Anyám, hogy mindnyájan megmeneküljenek, és arra kérlek, hogy Szent Palástoddal takard be ezeket a lelkeket, hogy a csaló elleni szükséges védelemben részesüljenek. Ámen”




“Hőn imádott Isteni Mesterem! Magasztalom és áldom Szent Nevedet most és az egész örökkévalóságon át. Dicsőítelek és imádlak Téged, Aki a mennyben trónolsz az Atya jobbján, de velünk maradtál minden nap a világ végezetéig. Csodálom mindenhatóságodat és találékonyságodat, hogy elrejtőztél egy falat kenyérben és egy csepp borban, hogy Magadat add nekünk lelkünk megerősítésére és táplálására. Ilyenkor Téged, a feltámadott Isten- Embert fogadunk a szívünkbe. Kérlek, add nekünk mindig ezt a kenyeret és bort, a Te drága Szent Testedet és Véredet! Én, akit meghívtál: “Áldozz meg!” majd: “Térjél be közéjük!” nem akarok, és nem tudok már Nélküled élni. Kérve kérlek, add meg nekem, méltatlan gyermekednek ezt a nagy kegyelmet, hogy ezután is életem minden napján a szívembe fogadjalak Téged, Akit teljes szívemből imádok. Számomra az élet Te vagy, és nem akarok nélküled élni, csak addig, amíg minden nap a szívembe fogadhatlak Téged, én Uram, én Istenem és Mindenem. Te vagy az én erőm, orvosságom, boldogságom, vigaszom és örömöm. Nélküled puszta, sivár, értelmetlen lenne az életem. Ó, hogy is tudtam élni azelőtt Nélküled, az Oltáriszentség nélkül! Az egész örökkévalóság kevés lesz rá, hogy hálát adjak Neked, amiért meghívtál: “Áldozz meg! Térjél be közéjük!” Azóta csupa öröm az életem. A lelkem fényárban úszik, mert Te a nap beragyogod minden Szentáldozásban. Ha támad a sátán, és elcsüggedek, Te betérsz a lelkembe, és erőt adsz, felüdítesz. Eltaposod a sátánt, és én önfeledt boldogságban imádlak Téged, Aki leszállsz az oltárra minden Szentmisében, hogy a szívembe térj. Ó felfoghatatlan kegyelem minden Szentáldozás! Maga az Isten száll le a tiszta lelkekbe, hogy az embert bevonja az Isteni titkokba. Mily nagy kegyelem a hitünkkel szemlélni az Isteni titkokat: “Aki eszi az Én Testemet, és issza az Én Véremet, az Bennem van, és Én őbenne. Annak örök élete van.” Már itt a földön, mert itt kezdődik el örök életünk. Odaát a mennyben csak beteljesedik és folytatódik örökkön örökké. Mily nagy kegyelem! Uram, köszönöm, hogy lehajoltál hozzám, porszemhez, semmihez, és megadtad nekem azt a kitüntetést, hogy hordozhatlak Téged. Én, a por, a semmi, Téged, a halhatatlan, mindenható, örök Istent. Az ember a legmerészebb álmában sem képes elképzelni ekkora csodát. Erre csak Isten végtelen szeretete képes. Adjunk hálát ezért a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak, és mindig csak tiszta lélekkel járuljunk a Szentáldozáshoz! Imádkozzunk az Egyház egységéért, hogy elszakadt testvéreink is visszatérjenek a Krisztus által alapított egyetemes=katolikus Egyházba, és ők is járuljanak a szentségekhez, a szentgyónáshoz és a Szentáldozáshoz. Nincs ennél nagyobb orvosság és kincs, amely az örök életre visz. Legyen hála és dicsőség ezért a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak, Aki Szent Testét és Vérét nekünk adva megalapította az Egyházat, majd a keresztfán meghalt a mi bűneinkért, hogy Vele együtt mi is meghaljunk a bűnnek, és elnyerjük az örök életet. Hála és dicsőség és Te Deum örökké az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek. Ámen.”