2010. november 13. szombat
Elfelejtettem leírni, hogy csütörtökön, amikor mentem a templomba, ismét láttam ott azt a hajléktalant, aki a bejárati ajtó lépcsőjén szokott ülni. Mielőtt beléptem a templomba, látomásban az Úrjézus ült most a hajléktalan helyén. Jézus: Drága gyermekem, meg kell még tanulnod, hogy akárhányszor látsz egy hajléktalan embert az utcán vagy a templomnál, én mindannyiukban ott vagyok. Amit más emberrel tesztek, velem teszitek. Ezt ne felejtsd el gyermekem!
A csütörtöki napon nagyon elégedetlen voltam magammal és úgy éreztem nem tudom jól végezni a rám bízott feladatokat. Ezért az Úrjézust egyik választottján keresztül megkérdeztem e problémámmal kapcsolatban. Nagyon szép választ kaptam az Úrjézustól, mely nagyon boldoggá tette az egész napomat. Jézus: Az, hogy nem vagy elégedett magaddal, az alázatodat jelenti. Így helyes. Egy a fontos: nekem tetszik, ahogyan a rád bízott feladatokat végzed. Én megértő Isten vagyok és tudom, hogy vannak állapotbeli kötelességeid, főleg a tanulás, melyre időt kell biztosítanod. Áldott légy, kicsi választott gyermekem igyekezeteidért.
Még a csütörtöki nappal kapcsolatban egy csodálatos élményem volt, mely nagyon meglepett engem. Amikor mentem áldozni, egy nagyon szép férfihangot hallottam, mely ezt mondta: „Ez az én testem.” Erre is kaptam egy választ az Úrjézustól. Jézus: Drága gyermekem, most nem láttál engem, hanem hallottál. A hangommal szereztem örömöt neked.
Nagyon boldog voltam ettől a választól, hogy valóban drága Jézusom hangját hallhattam, mely oly gyönyörű, hogy szavakkal leírhatatlan. Megkérdeztem, hogy értette a mondat másik részét. Jézus: Drága gyermekem, úgy értettem, hogy amikor rád került a sor szentáldozásnál, akkor nem engem láttál a pap személyében, hanem a papot.
Ma a szentmise elején hallottam újból az Úrjézus csodálatos hangját és ezt mondta. Jézus: Nagy Szeretettel vártalak benneteket gyermekeim!
A Dicsőség alatt látomásban egy ragyogó, fehér világban jártam. Előttem egy hosszú, fehér lépcső vezetett fel, melynek végén a Szentháromságot láttam. Középen ült a Mennyei Atya fehér ruhában, koronával a fején. A jobbján az Úrjézus ült, egyik lába alatt ott volt a Földgömb. Bal oldalon, pedig a Szentlélek ült fehér ruhában. Az Úrjézus mellett állt a Szűzanya. A lépcső alján angyalok seregei között térden állva láttam magamat is. Kezünket összetéve énekeltük együtt a Szentháromságnak a dicsőséget. Jézus: Drága gyermekem! Láttál minket a trónon ülni és láttad, hogy az egész szentmise a mi jelenlétünkben zajlik. Légy boldog gyermekem, mert ezt nagyon kevesen láthatják.
Evangélium előtt látomásban az Úrjézus fehér ruhában lesétált a lépcsőn hozzánk, mindkét oldalán egy kisangyal sétált vele együtt. A lépcső alján a két angyal térdre borulva várták az Úrjézust. A szószék aranyból volt és ezen olvasta az Úrjézus az evangéliumot nekünk.
A Szent vagy alattaz Úrjézust aranyszínű ruhában láttam középen állni, angyalok seregei vették körül térden állva énekelték neki a Szent vagy-ot. Ugyanezt láttam a Miatyánk alatt is. Jézus: Drága gyermekem! Az aranyszínű ruha az én dicsőségemet jelképezi. Énekeljetek hasonlóan, mint az angyalok, hogy szent nevemet felmagasztaljátok, mert mi, a Szentháromság, háromszorosan szentek vagyunk.
Az Isten Báránya alatt az irgalmas Jézust láttam lefelé sétálni a fehér lépcsőn. Egyszer csak megállt, hátra tekintett a Mennyei Atyára, aki fejével bólintott. Láttam Jézust, hogy kezeit egymás mellé teszi, az ég felé fordítja, és felénk fújt valami piros port, amely mindenkire rászállt. Jézus: Drága gyermekem, Mennyei Atyám belegyezésével irgalmammal borítottalak be titeket a szentmisén.
A szentáldozás alatt azt láttam, hogy most nemcsak az Úrjézus áldoztat meg minket, hanem a jobb oldalán álló Szűzanya is. Amikor egy gyermeket áldoztatott meg a Szűzanya, kedvesen, alázatosan és szeretettel lehajolt hozzá, megáldoztatta, majd pedig az egyik kezével megsimogatta a gyermek arcát. Jézus: Drága gyermekem, Édesanyám hozzám hasonlóan nagy szeretettel áldoztat meg benneteket. Tekintsétek a Szűzanyát példaképeteknek!
A szentmise végén azt láttam, hogy az egész Szentháromság felállt a trónjáról és egyszerre megáldottak minket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
Mielőtt elmentem a templomból, letérdeltem és keresztet vetettem. Látomásban az egész Szentháromság a trónján ült és én a lépcső alján vetettem keresztet előttük.

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/egi-kegyelmek-zapora/20101113




A sok búcsú a vértanúk sorába emel

 

 

 

A szentmise alatt, miközben hallgattam a prédikációt váratlanul lelkem Jézus Szent Színe előtt állt. Nem értettem, hogy történhetett ez velem, és Ő a következőt felelte: „Amikor Én megmutatkozom előtted, akkor számodra megszűnik a tér és az idő, és minden egy pillanat alatt játszódik le. Lelked Elém repült, mert Én azt akartam, hogy Velem légy és tapasztalataidat leírd azon testvéreidnek, akik nem látnak Engem. Azért hívtalak, hogy egy újabb misztikus titkot megosszak veled.” A szívemben nagy boldogság érzés töltött el, mivel alkalmam volt arra, hogy a szentgyónásban az Úr megtisztítsa lelkemet, és úgy állhattam meg Uram előtt. Jézus most úgy mutatta meg nekem a Mennyországot, mint egy magas hegységet, melynek alakja háromszögben rajzolódott ki. Láttam, hogy a hegyen az égiek hierarchiájának megfelelően helyezkednek el a szentek és angyalok lakhelyei. Miközben felfelé haladtunk lábunk a tökéletesség lépcsőfokait érintette, amely egyenesen a Szentháromsághoz vezetett. A hegy csúcsát egy hatalmas fényáradat fedte be és tudtam, hogy ott lakik a három isteni személy. Amikor egyre jobban közeledtünk a fényhez azt tapasztaltam, hogy legyengülök. A szeretet kiáradó ereje volt ez, amit a lelkem is alig bírt elviselni. Mondtam az Úrnak: „Uram, érzem, hogy legyengülök. A boldogság tapasztalata túlárad rajtam.” Ő azt válaszolta: „Ne félj gyermekem, hiszen Én vagyok a szeretet! Megfogom a kezedet, mert ahova vinni akarlak, arról neked tanúságot kell tenned.” Az angyalok után a tökéletesség legfelsőbb fokán a vértanúk vannak. Ruhájuk úgy ragyogott, miként Jézusé, mivel ők életüket adták hitükért. Aztán olyan lelkekkel találkoztam, akik mellettük álltak, de ruhájuk makulátlanul hófehér tiszta volt. Valószínűleg ők lehettek azok, akik a fehér vértanúságot képviselik. Jézus azt mondta nekem: „nemcsak fehér vértanúkat látsz magad előtt, hanem olyan lelkeket is, akik a megszentelő kegyelem állapotában haltak meg és azonnal üdvözültek. Ők azok, akik életükben rengeteg teljes búcsút elnyertek. Mindazok, akik elvégzik a 12 éves Szent Brigitta imát, melyben ígéretem szerint felveszem őket a vértanúk sorába, az mind a megszentelő kegyelem állapotára vonatkozik. Megadom nekik a kegyelmet, hogy már az életükben szentté válnak, és olyan harmóniában tudjanak élni Istennel és embertársaikkal a földön, mely hasonló az Édenkert állapotához. Tégy tanúságot mindarról gyermekem, amit most hallottál Tőlem. Szavaimat buzdításként fogják fogadni mindazok, akik élnek a kegyelmek lehetőségével.”

 

2014. 11. 13, Csütörtök  Mária Magdolna

http://engesztelok.hu/egi-kegyelmek-zapora/878-a-sok-bucsu-a-vertanuk-soraba-emel