Hamis Béke

„Jézusom, bocsásd meg nekem mindazt a fájdalmat, amit Testednek, Igédnek és Istenségednek okoztam.”

Szeretet történetek - az ifjú és az angyal

Él egy régi történet egy fiatalemberről, akinél hogy, hogy nem, de egy éjjel megjelent egy angyal és csodálatos dolgokról mesélt neki, amelyek az életben várnak rá. Minden lehetőség adott lesz számára, hogy hatalmas vagyonra tegyen majd szert, a társadalom megbecsült tagja lehessen, és egy gyönyörű nőt vegyen feleségül.

Emberünk egész életében várta, hogy az ígért csodálatos dolgok valóra váljanak, de nem történt semmi, és végül egyedül és szegényen halt meg. Amikor a Mennyország kapujához ért, meglátta az angyalt, aki sok-sok évvel ezelőtt meglátogatta álmában, és felelősségre vonta:

– Te hatalmas vagyont ígértél nekem, társadalmi rangot és gyönyörű feleséget. Egész életemben vártam, de nem történt semmi.

– Én neked nem ígértem ezt – válaszolt az angyal. – Én ezeknek a dolgoknak a lehetőségét ígértem, de te elmulasztottál élni a lehetőségekkel.

Az ember megdöbbent.

– El sem tudom képzelni, miről beszélsz! – mondta.

– Emlékszel, egyszer volt egy ötleted, de féltél, hogy nem sikerül, ezért nem tettél semmit? – kérdezte az angyal.

Az ember bólintott.

– Mivel te visszautasítottad a megvalósítást, az ötletet néhány év múlva egy másik embernek adták, aki nem ijedt meg a nehézségektől, és ha visszaemlékszel, akkor ez az ember az egyik leggazdagabb lett a környéken.
És arra emlékszel-e – folytatta az angyal –, volt egy eset, amikor a várost óriási pusztítás érte, sok ház romba dőlt, sok ezer ember nem tudott szabadulni a romok alól. Neked lehetőséged lett volna segíteni a bajbajutottakon és a túlélőket kimenteni, de te féltél, hogy ha elmész otthonról, akkor betörnek hozzád és kirabolják a házadat, ezért nem mentél el segíteni a hívó szóra, hanem otthon maradtál.

Az ember szégyenkezve bólintott.

– Ez egy hatalmas lehetőség volt, hogy száz és száz ember életét megmentsd, a város összes életben maradt lakója tisztelt volna téged – mondta az angyal.
És emlékszel-e arra az asszonyra, arra a fekete hajú nőre, aki neked annyira tetszett? Nem hasonlított egyik nőre sem, akikkel korábban, vagy későbbi életedben találkoztál, de azt gondoltad, hogy sose menne férjhez egy olyan emberhez, mint te. Féltél, hogy elutasít, és elmentél mellette.

Az ember újra bólintott, de már sírt.

– Igen, barátom – mondta az angyal, – ő a feleséged lett volna, vele sok gyermeket neveltetek volna, vele igazán boldogságban éltél volna egész életedben.

Hasonló lehetőségek mindannyiunk életében adódnak, de gyakran, ehhez a történetbeli emberhez hasonlóan, mi is megengedjük, hogy a félelem felülkerekedjen rajtunk, és megzavarjon bennünket, hogy éljünk a lehetőségekkel. Nem megyünk oda másokhoz, mert félünk az elutasítástól, nem beszélünk az érzéseinkről, mert félünk, hogy kinevetnek bennünket, és nem bízzuk rá magunkat más emberre, mert félünk a fájdalomtól, ha elveszítjük. De még nincs veszve semmi. Még életben vagyunk. Elkezdhetjük kihasználni az előttünk álló lehetőségeket! Elkezdhetünk létrehozni lehetőségeket saját magunk számára! Elkezdhetünk hinni magunkban és az Istenben!
(http://tanmesek.blogspot.hu/2010/12/az-ifju-es-az-angyal.html)

Aquinói Szent Tamás 5 istenérve


1. VáltozásTapasztalati tény, hogy a világban változás van. Azonban változtatni annyit jelent, mint átvinni valamit potentiából actusba, de ezt csak actusban lévő lény teheti meg, viszont nem lehet valami ugyanabban az időben,ugyanabból a szempontból actusban is, és potentiában is, ezért lehetetlen, hogy valami önmagát változtassa.Tehát mindazt, ami változik, szükségszerűen más változtatja és ez utóbbit ismét más lény. Azonban itt nem leheta végtelenségig menni, mert akkor nem lenne első változtató, ami azt jelentené, hogy semmi más változtató semlehetne, és ezért nem lennének változtatottak sem. Ezért szükségszerű egy olyan első változtató léte, amit semminem változtat. Ezt nevezzük Istennek.
2. Létesítő ok Tapasztalati tény, hogy a világban létesítő okok vannak. Azonban lehetetlen, hogy valami önmaga létesítő okalegyen, hiszen így előbb lenne önmagánál, ami lehetetlen. Viszont a létesítő okok sorában nem mehetünk avégtelenségig, mivel minden közbülső ok egyúttal okozat is, márpedig okozat nincs ok nélkül, tehátszükségszerű egy első létesítő ok léte. Ezt nevezzük Istennek.
3. EsetlegességTapasztalati tény, hogy a világban a dolgok keletkeznek és elpusztulnak, tehát képesek létezni és nem létezni.Lehetetlen azonban, hogy ezek a lények mindig létezzenek, mivel, az ami képes nem létezni, az valamikor nemlétezett. Azonban azt, ami nincs, csak egy létező hívhatja létre, ha viszont minden lény olyan lenne, ami képesnem létezni, akkor valamikor egyetlen lény sem létezett volna, ez viszont azt jelentené, hogy ma sem létezik semmi. Ez nyilvánvaló tévedés. Tehát nem minden lény esetleges, hanem kell lennie szükségszerű lénynek is. Aszükségszerű lény szükségszerűségének vagy más lény az oka, vagy önmaga lényege a magyarázata. Viszontazon lények sorában, melyek szükségszerűségét más lény okozza, nem mehetünk a végtelenségig, amint azt alétesítő okoknál már bizonyítottuk. Tehát léteznie kell lényegénél fogva szükségszerű lénynek, amiszükségszerűségének oka nem más lény, hanem ő az oka más lények szükségszerűségének. Ezt nevezzük Istennek.
4. Léttökéletességi fokozatok Tapasztalati tény, hogy a világban a dolgok különféle fokban jók, igazak, stb. Kell lennie tehát egy legjobb,legigazabb, és ennek következtében leginkább létező lénynek. Azonban az a lény, mely valamely nemben alegnagyobb, oka mindazon lényeknek, melyek ahhoz a nemhez tartoznak. Létezik tehát valami, ami valamennyilény számára a lét, a jó és minden tökéletesség oka. Ezt nevezzük Istennek.
5. CélirányosságTapasztalati tény, hogy a világban egyes értelem nélküli természeti lények célszerűen működnek. Azonban azértelem nélküli lények csak akkor irányulnak célra, ha őket egy értelmes lény a célra irányítja, ahogy anyílvesszőt irányítja az, aki nyilaz. Létezik tehát olyan értelmes lény, aki minden természeti lényt célra irányít.Ezt nevezzük Istennek.

Halloween... nélkülem!

Halottak napján az eltávozott szeretteinkre lenne érdemes emlékezni, imádkozni értük. Nem pedig hullának, meg csontváznak öltözve vonaglani az utcán.

Vajon ez a közismert Halloween kép kinek a jelképe lehetne? Jézusé, vagy inkább a gonoszságé? Milyen érzéseket, gondolatokat, szándékokat programoznak az ilyen szimbólumok az emberekbe és főleg a sokkal fogékonyabb gyerekekbe?

 

 

Kerüljétek az ilyen lelki sötétségbe taszító, média által reklámozott szokásokat!

 

Én amondó vagyok, hogy maradjunk meg a Jézus által képviselt értékeknél!

Eredetileg a legutolsó aratást és a tél kezdetét jelölte Halloween ünnep az évkörben, és ez köré alakult ki ez a furcsa ünneplési forma. A természetben a növények elhalnak, az élővilág visszahúzódik...ehhez a képhez társították a halottak napját is. Az évkörben más hasonló ünnepek is vannak. December 21-éhez például a téli napfordulót kapcsolták, amelynek nyomán egyre jobban fénnyel telítetté válnak a nappalok.A tavasz kezdetéhez pedig Jézus feltámadása társult a kereszténység részéről. A halottak napjának megvan a jelképes jelentése, csak tudni kell a helyén kezelni és nem átcsúszni negatív túlzásokba.

Halloween... nélkülem!


Óvd a szíved!

Klári és Dávid kíváncsian nyomják orrukat a kirakatnak. Az üveg mögül sütőtökök vigyorognak vissza rájuk.
Klárinak erről eszébe jut valami: - Épp a Halloweenről kell fogalmazást írnunk. Brrr, nézd azt a koponyát!
- Ne félj, nem igazi! — mondja Dávid nyugodt hangon, de Klárit kirázza a hideg.
- Különben Karcsiéknál is lesz Halloween parti. Jössz?
- Még nem tudom, de most mennem kell. Szia!
A pékség kirakatában is plakát lóg, mely nagybetűkkel hirdeti: „Ördögien finom Halloween sütik!”
A Halloween mindenkinek jó pénzkereseti forrást jelent. Varázsló kellékek, vámpír jelmezek, pókhálók, csontvázak - szórakoztatniuk kellene - ám inkább félelmet keltenek. Minden évben megnő ilyenkor a boltok forgalma.
-Na végre! Klári, nagyon későre jár. Hol voltál ilyen sokáig? - kérdezi anya. A vacsora már tálalva van.
- Hú, farkaséhes vagyok! ... De hová tűntek a töklámpások az ablakból?
- Kidobtuk őket - válaszolja apa.
- Kidobtátok?!
Klári nem egészen érti a dolgot. Édesanyja kezébe nyom egy képes újságot.
- Olvasd csak el ezt a cikket!
Klári leteszi a villáját. A cikk olvasása közben a pizza kis híján a torkán akad.
„Halloween - boszorkányok és gonosz szellemek ünnepe.
A történet több mint 2000 éves. Október 31-e az Új év kezdetét jelentette a kelta druidáknak, akik papok, varázslók és jósok voltak. Hitük szerint ezen az éjszakán Samhain, a holtak ura előjön, és összegyűjti a halott lelkeket.
- Apa, ezek szerint a Halloween az ördög fesztiválja! - szörnyülködik Klári.
„Az ünnep Írországból indult, majd Amerikában és más országokban is elterjedt. A Halloween angol szó annak a kifejezésnek a rövidítéséből alakult, melynek jelentése: „mindenszentek előestéje”. Ezen az estén a varázslók répát vagy tököt vájtak ki, és mécsest tettek a belsejükbe. Az így készített lámpásokat aztán kiaggatták a házukra, és így kiáltoztak: „Ajándék vagy átok!” Azokat, akik semmit nem áldoztak Samhainnak, megátkozták.”
Klári leteszi az újságot. Apa tovább magyaráz: - Azok, akik szellemnek öltöznek ezen a napon, bekopognak minden házhoz, és valami édességet kéregetnek, erre a pogány hagyományra emlékeznek. A Tízparancsolatban viszont ez áll: Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj! Isten szeretet. Azért figyelmeztet minket, mert szeret bennünket. Parancsolatai jók, ezért érdemes megtartanunk és elfordulnunk mindentől, ami rossz. A Halloween az szellemek és az ördög éjszakája. Azok, akik részt vesznek benne, akár viccből, akár komolyan, ilyenkor a gonosz szellemeket tisztelik és nem Istent. Isten és az emberek ellenségének, a Sátánnak hódolnak, és ezzel kiszolgáltatják életüket a gonosznak.
- Én ezt eddig nem tudtam. Mától fogva lehet Halloween.... nélkülem! - mondja anya eltökélten.
- Az ördög nemcsak hazudik, hanem irigy is, azt akarja, hogy az emberek az ő sorsában osztozzanak, azaz ne az örök boldogságba jussanak, hanem a kárhozatra. Isten elmondja a Bibliában, hogy az ördög embergyilkos a kezdetek óta (Jn 8,44). A Halloween mindig is az ő napja volt, és ma is az. Halloween a boszorkányok, szellemek és a Sátán legfontosabb ünnepe. Lehet Halloween. .. nélkülem! - apa hangja határozottan cseng.
Klári sem gondolkozik sokáig: - Döntöttem: nem megyek el a Halloween partira!
A Dávidnak küldött tömör sms így hangzik: Lehet Halloween... nélkülem!
Halloween nélkülem, és remélhetőleg nélküled!

Elfriede Grotz (Örömhírek 2010.okt.)

Az első magyar fogamzásgátló tabletta bevezetésének a története

Az Infecundin-sztori, 1967

Az első magyar fogamzásgátló tabletta bevezetésének története

Ludwig Haberlandt (1885-1932)Minden bizonnyal csak kevesen tudják, hogy az orális fogamzásgátlás alaptörténetében honfitársaink úttörő szerepet játszottak. Nem sokon múlott, hogy az első fogamzásgátló tablettát a hazai gyógyszergyártás megalapítójának, a hormongyártásban kiemelkedő tevékenységet kifejtő Richter Gedeonnak a budapesti vegyészeti gyárában állítsák elő az 1930-as évek végén, vagyis közel húsz évvel azelőtt, hogy a ma használatos fogamzásgátlók prototípusa feltűnt a piacon. Richter ugyanis jó szakmai és baráti kapcsolatot ápolt az Innsbruckban, majd Bécsben élő Ludwig Haberlandt élettanprofesszorral, akivel közösen a teherbeesés elkerülésére utaló Infecundin néven humán fogamzásgátló tabletta előállítását tervezte. A végső kivitelezés azonban az értelmi szerző osztrák tudós korai halála és a második világháborút megelőző esztendők kedvezőtlen körülményei, főként az 1938-ban bekövetkezett Anschluss miatt meghiúsult.

Gregory_Pincust.jpgA csaknem százszázalékos védettséget nyújtó, így az abortuszt elkerülhetővé tévő első fogamzásgátló tabletta, az Enovid 1960-ban jelent meg az Egyesült Államokban. A villámgyorsan elterjedő, termékenységük szabályozásának lehetőségét s a gyermekvállalás ideális időpontjának megválasztását a nők kezébe adó, egyúttal messzemenő társadalmi, egészségügyi, vallási, politikai problémákat és vitákat kiváltó "pill1" atyjának az amerikai Gregory Pincust és munkatársait tartják.

I.

1967 áprilisának végén bizonyára sokan felkapták a fejüket az alábbi újsághír olvastán: „Hormonális hatáson alapuló fogamzásgátló tabletta kerül forgalomba. Akik a szert alkalmazni kívánják, a rendelőintézetek szakorvosaihoz fordulhatnak, s tőlük kapnak megfelelő tájékoztatást a felhasználás módjáról.”(2) Az ügy súlyát jelzi, hogy maga a legszűkebb pártvezetés foglalkozott az első magyar fogamzásgátló tabletta bevezetésével, melynek közvetlen előzményei jó fél évvel korábbra nyúltak vissza.

fogamzasgatlo_tortenete6.jpg

„Amit régen a bábaasszonyok és sarlatánok csináltak, egyénileg tették tönkre az anyákat, most ez nálunk intézményes rend, bocsánat a kifejezésért, mert amit most csinálunk, az szisztematikus tönkretétel hatósági engedéllyel és jóváhagyással. Ez ilyen tömegméretekben sokkal veszélyesebb. A szülőotthonokra ki van írva, hogy szülőotthon, de azok a valóságban hatósági angyalcsináló gyárak. Én ezt nem fogom sehol így mondani, de másképpen erre nem tudok gondolni” – így jellemezte Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának 1966. október 4-i ülésén az érvényben lévő, 1956 júniusában hozott minisztertanácsi rendeletet.(3) Ez gyakorlatilag teljesen szabaddá tette az abortuszt, véget vetvén az ún. Ratkó-korszak szigorúságának, amikor csak a magzati károsodás kockázata vagy a várandós nő életének veszélybe kerülése esetén engedélyezték a művi vetélést. Kádár bírálta azt is, hogy az anyákra bízták a döntést, mikor és hány gyermeket kívánnak a világra hozni: „ez nem azok közé a demokratikus szabadságjogok közé tartozik, hogy írhat-e cikket vagy nem valaki; ez hibás elgondolás.” „Nálunk szinte mechanikusan úgy gondolkozunk – folytatta fejtegetését –, hogy az 1956. október előtti Központi Bizottság és kormány szektás, baloldali kormány és Központi Bizottság volt, s annak minden rendelete szektás, baloldali rendelet volt. Ez nem így van! Annak az időszaknak az utolsó periódusában, az utolsó 2-3 évben nagy horderejű dolgokban voltak ellenkező, jobboldali határozatok is, ahol az orientálás és nyomás hatása alatt nem megfelelően reagálva a kérdésekre, kapkodó, jobboldali, liberális jellegű döntések születtek. Véleményem szerint ez az alaprendelet, amely érvényben van, ezek közé sorolandó.”

fogamzasgatlo_tortenete1.jpg1966 őszén a kádári vezetés 1962 júniusa után immár másodszor tűzte napirendre a népesedési helyzet alakulását. Az 1960-as évek első felében világviszonylatban is Magyarországon volt a legalacsonyabb a születési arányszám, amely a csúcsot jelentő 1954-es 23 ezrelékről 1962-re az elkövetkezendő két és fél évtized mélypontját elérve 12,9 ezrelékre zuhant. (Manapság ez a mutató 9,5 körül mozog, az optimális legalább 17-18 ezrelék lenne.) A születési arányszám s ezzel összefüggésben a természetes szaporodás számos tényezőre visszavezethető, az akkori megítélés szerint komoly aggodalomra okot adó csökkenése 1959 óta arra késztette a probléma társadalmi és politikai jelentőségét mindinkább tudatosítani kénytelen politikai vezetést, hogy szociális juttatásokkal és kedvezményekkel igyekezzen megállítani ezt a folyamatot. Húsz hétre emelték a szülési szabadságot, aminek ideje alatt az anya a teljes jövedelmét megkapta, több ízben növelték a mellesleg szerény családi pótlékot, fokozatosan kiterjesztették a jogosultak körét, és lassan közelítették egymáshoz a bérből és fizetésből élőknek, valamint a mezőgazdaságban dolgozóknak járó támogatás összegét. (A félreértések elkerülése végett tudni kell, hogy 1980-ig, ha változóan csökkenő mértékben is, de emelkedett Magyarország lélekszáma, azóta viszont egészen napjainkig tartó állandó fogyásnak vagyunk tanúi.)

Kádárnak és vezetőtársainak a születési arányszám kedvezőtlen alakulása mellett egy másik, legalább ekkora horderejű gonddal is szembesülnie kellett, nevezetesen azzal, hogy abban az időben a születésszabályozás nagyrészt a terhesség művi megszakításában merült ki. Az abortuszok száma ijesztő nagyságrendeket öltött, az 1960-as évtizedben évi átlagban a kétszázezer felé közelített, minden esztendőben hozzávetőleg ötven-hetvenezerrel tartósan meghaladta az élveszületések számát, ami világszerte kétes dicsőséget jelentett.

fogamzasgatlo_tortenete2.jpgA fenti idézet ellenére – amivel a Politikai Bizottság minden tagja egyetértett – Kádár mégsem mert hozzányúlni az abortuszrendelethez, hiába hangoztatta több alkalommal is, hogy „itt is túl kell jutni 1956-on, és bátrabban kell szembenézni azzal, ami van, és amit le kell küzdeni”.(4) Annyit azonban a szakemberek jelentéseinek hatására megértettek, hogy az akár súlyos egészségügyi és mentális károsodás nagyfokú veszélyét magában hordozó terhességmegszakítás helyett sokkal célszerűbb lenne a megelőzés, amellyel legalábbis mérsékelni lehet az abortuszok számát. S mivel az addigi természetes és mechanikus védekezési módok (köztük a legelterjedtebbnek számító megszakított közösülés vagy a naptármódszer, a gumióvszer és a pesszárium) nem bizonyultak hatékonynak, nem térhettek ki a legkorszerűbb eszköz, a Nyugaton már néhány évvel korábban feltűnt hormontartalmú fogamzásgátló tabletta bevezetése elől.

II.

Az MSZMP Politikai Bizottságának már említett 1966. októberi ülésén a jelenlévők általános irányelveket fogadtak el, amelyek a párt közelgő IX. kongresszusára készítendő néhány oldalas népesedéspolitikai beszámoló alapját képezték. A november–december fordulóján megtartott pártkongreszszus áldását adta a javaslatokra, a születésszám növelésére, a gyermekvállalási kedv fokozására, az anya- és csecsemővédelemre, a gyermekvállalást ösztönző gazdasági lépésekre, melyek közül a legfontosabb a társadalombiztosítási jogon járó, fix összegű gyermekgondozási segély bevezetése volt 1967. január 1-jével. Szintén létjogosultságot nyert a hamarosan propagandisztikusan szorgalmazott családtervezés, amelynek lényege, hogy a kívánt időpontban a kívánt számú gyermek szülessék. Ezáltal az összes akadály elhárult a fogamzásgátló tabletta forgalomba hozatala elől, amiről az októberi PB-ülésen még csak azt állapíthatták meg, hogy a szer „hazai gyártásának vagy importjának feltételei nincsenek biztosítva”, ezzel kapcsolatban „mulasztás van”.(5) Rendkívül felgyorsult a hagyományokra való tekintettel Infecundinnak elnevezett tabletta előállítása, amelyet – szintén a tradíciók miatt – az 1948-ban államosított, Kőbányai Gyógyszerárugyárra átkeresztelt egykori Richter-üzemekben végeztek. Mindez összhangban állt azzal a kádári kijelentéssel, miszerint „a népgazdaság számára” ez olyan kérdés, „ami az egész nép érdekét érinti”, s ezért ezt mihamarabb meg kell oldani.(6)

A Politikai Bizottság 1967. április 6-i ülésén a kongresszus állásfoglalásai nyomán ismét megtárgyalták a népesedési helyzet alakulását, amelyhez az előterjesztést a Központi Bizottság Óvári Miklós által vezetett Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya készítette. Ebben rögzítették, hogy „a nők egészségének védelme, a terhességmegszakítás nem kívánt gyakorlatának csökkentése érdekében (…) megtörtént az intézkedés a korszerű, szájon keresztül szedhető fogamzásgátló szer termelésére és forgalomba hozatalának előkészítésére. Az Infecundin néven szereplő gyógyszer a szükséges mennyiségben rendelkezésre áll, és forgalomba hozatala április 15-én megtörténhet.”7 Határozati javaslatként indítványozták, hogy ez utóbbit Szabó Zoltán egészségügyi miniszter sajtótájékoztató keretében jelentse be, melynek témája a népesedés, a családvédelem kérdései, valamint a IX. kongresszus határozata értelmében tett intézkedések.

Uj_kep_18.jpg

Az előterjesztés megvitatása során Óvári megemlítette, hogy a tablettát szigorú orvosi felügyelet mellett kell használni, nőgyógyászati szakrendelésen írják majd fel, és nem lehet kedvezményesen hozzájutni. A meghívottként jelen lévő egészségügyi miniszter megnyugtatta Fehér Lajost (egyben miniszterelnök-helyettes), hogy az addigi tapasztalatok alapján a tabletta szedése különösebb veszélyt nem jelent, egyébként is, a fogamzásgátlás csupán egyik lehetőségeként kívánják alkalmazni. Ezután az értetlenkedő Czinege Lajos honvédelmi miniszter, PB-póttag kérdésére elmondta: azért szükséges a szert kizárólag receptre kiszolgáltatni, s a felhasználókat rendszeres szakorvosi ellenőrzés alatt tartani, mivel „az Infecundin lényegében hormonális készítmény, amelynek hatására a menstruáció megszűnik”. Ennek hallatán Komócsin Zoltán (egyúttal a KB titkára) csalódottságának adott hangot, mondván, úgy gondolta, hogy recept nélkül kapható, „gyógyszertárakban árusított népi gyógyszerről” van szó. Így azonban „szemérmesség és kényelmesség miatt nemigen fogják igénybe venni”, s ez főként azokra az emberekre vonatkozik, „akiknél, sajnos, a mi nevelési eszközeink és orvosi felvilágosításaink kevésbé hatásosak, s akik egyénileg nem tartoznak a társadalom legfejlettebb tagjai közé”.

A nyolc nappal később miniszterelnök-helyettesből kormányfővé avanzsáló Fock Jenő idegesen emlékeztette a grémiumot arra, miszerint a PB-nek semmi köze sincs ahhoz, „ki milyen gyógyszert szedjen a fogamzás meggátolására”, ennélfogva ne hozzanak olyan határozatot, hogy „szájon keresztül gátoljuk meg a gyerekáldást”. Arra hivatkozott, hogy ez a kérdés az orvosok, s különösképpen az „egészségügyi vezetők” hatásköre és felelőssége, s ha kiderülne, hogy rossz gyógyszert vezettek be, akkor ennek egyértelmű konzekvenciáját majd az egészségügyi miniszternek kell levonnia.

Ehhez az állásponthoz csatlakozott maga Kádár is, aki azon a véleményen volt, elég annyit kimondani, de ezt sem határozatilag, miszerint „jobb a fogamzás megelőzése, mint a művi vetélés”, ennél tovább ne menjenek. Óva intette a részt vevő elvtársakat – a PB rendes tagjain kívül jelen volt a testület négy póttagja, valamint állandó meghívottként a nem PB-tag KB-titkárok, a párt Központi Ellenőrző Bizottságának az elnöke, a Népszabadság főszerkesztője, valamint a KISZ KB első titkára –, „ne kerüljenek olyan bűvöletbe, hogy megneveznek önmaguknak egy gyógyszert”. A különféle fogamzásgátló eszközöket inkább variálni kell – folytatta –, kulturáltan s együttesen propagálni, emellett biztosítani a készleteket, de „ne a miniszter ajánlgassa ezeket”.

Kádár útmutatásainak és ebből következően a PB döntésének megfelelően tehát nem sajtótájékoztatón jelentették be az Infecundint, hanem három hét múltán a már idézett rövid hírt közölte a három országos napilap (Népszabadság, Népszava, Magyar Nemzet), miközben az egészségügyi miniszter éppen a távoli Tunéziában tett hivatalos látogatást. Eleget tettek, sőt túlteljesítették az MSZMP vezetőjének azon kívánságát is, hogy „ne lássunk a villamosokon plakátokat!”, „nem újságokban kell hirdetni a dolgokat, hanem megfelelő ízléssel és diszkrécióval kell kezelni ezt a kérdést”.(8) A kommunista prüdéria jegyében megmaradtak a semmitmondó és hatástalan „az illetékes egészségügyi szervek és társadalmi szervezetek komoly felvilágosító munkájára van szükség”-szlogennél.

Uj_kep_8.jpgA kádári elvárásokat figyelembe véve 1967–68-ban még a szükséges ismeretek átadására kifejezetten megfelelő fórum, a sok százezres példányszámú Nők Lapja is csupán az anyák tovatűnt nimbuszáról közölt egy kétrészes írást, illetve cikksorozatot indított „Csak rutinmunka való a nőnek?”, majd „Milyen a modern házasság?” címmel.(9) Egyetlen kivételként 1968 késő nyarán, több más sajtóorgánummal karöltve, a lap arra vállalkozott, hogy kioktassa maradiságáról, korszerűtlenségéről, „középkori és életidegen felfogásáról” VI. Pál pápát, aki Humanae vitae kezdetű, frissen közzétett enciklikájában a családtervezés egyetlen módjaként a házastársak nemi életének a terméketlen időszakra való korlátozását engedélyezte, elítélvén bármi egyéb fogamzásgátló módszert. A Nők Lapja ennek ellentmondva úgy vélte, hogy a fogamzásgátlás gyakorlati alternatívája az abortusz, a családtervezés leghatékonyabb eszköze pedig „a nagy körültekintéssel kidolgozott sokféle fogamzásgátló tabletta”.(10)

Az Infecundin szigorú használati előírásainak némelyikén – nem tévesztvén szem elől az Egészségügyi Minisztériumnak és magának a miniszternek a felelősségét – 1968 elején némileg enyhítettek ugyan, de az előzetes és ismétlődő szakorvosi vizsgálatok kötelezőek maradtak, s a gyógyszert továbbra is kizárólag nőgyógyászati szakrendelésen írhatták fel, azt körzeti orvos vagy magánorvos receptjére a gyógyszertárak nem szolgáltathatták ki. Ezen kívül Budapesten kerületenként csak egy, a kisebb városokban pedig egyetlen patikában lehetett a gyógyszert megvásárolni. Komócsinnak igaza lett, a megelőzésnek ez a módja nem jutott el azokhoz, akik az abortuszbizottságok elé visszatérők nagy tömegét alkották, legfőképp a rendezetlen körülmények között élő nőkhöz, illetve általában a vidéken lakókhoz. Akadozott a szakszerű felvilágosítás is, mivel az orvosok egy része nem volt meggyőződve az Infecundin alkalmazásának helyességéről, és különböző meggondolásokból eltekintett a szer javallatától.

Ezekről a problémákról mindössze a nem túlságosan nagy olvasótáborral rendelkező Egészségügyi Dolgozó című illetékes szakszervezeti folyóirat számolhatott be. Sokatmondó és jellemző tény, hogy a lap szerkesztői „sikerjelentést” csak a főváros második kerületéből tudtak produkálni, ahol közel hétszáz nő szedte rendszeresen a tablettát. De még ehelyütt is megemlítették, hogy a bevezetést követő tizenöt hónapban az abortuszok száma egyáltalán nem csökkent a kerületben, vagyis valószínűleg javarészt az addig másképp védekező hölgyek tértek át erre az újdonságra. Ugyanekkor a zuglói kórházak statisztikáiból az derült ki, hogy a művi beavatkozást igénylők nyolcvan százaléka nem is hallott az Infecundinról. Ott annyit tudtak tenni, hogy szülés vagy abortusz esetén megismertették a nőket a gyógyszer egészségvédő jelentőségével, minek eredményeként az egy éve szült anyák nagy többsége szedni kezdte azt. Az Uzsoki utcai kórházban azt értékelték biztató jelenségként, hogy az Infecundin megjelenése óta megszűntek azok az esetek, amikor ugyanazok az asszonyok évente két-három alkalommal – nem egy közülük az előző esztendőkben akár tizenöt-húsz esetben is – az abortuszbizottságok rendszeresen felbukkanó páciensei voltak.(11)

Uj_kep_12.jpg

Az Infecundin és az azt négy év múltán felváltó Bisecurin nem volt képes az abortuszok számának mérséklésére, sőt 1969-ben a terhességmegszakítás negatív rekordot döntött: csaknem 207 ezer beavatkozást hajtottak végre. A dicstelen állapotokon az Aczél György köréhez tartozó Schulteisz Emil vezetésével kidolgozott, 1973-ban életbe lépett komplex népesedéspolitikai program tudott segíteni, amely egyébként átmenetileg lassította a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat, hét-nyolc évvel kitolta a népességfogyást. Ennek részeként erőteljesen korlátozták az 1956-os abortuszrendeletet, valamint ezzel párhuzamosan nagyobb teret engedtek a korszerű fogamzásgátlás propagálásának. Ezzel egyfelől visszaszorították a művi vetéléseket, másfelől innentől kezdve tudatosult a jó minőségű fogamzásgátló tabletták alkalmazásának fontossága, s vált egyre általánosabbá a szedésük, olyannyira, hogy egy 1986-os felmérés szerint a házas nőknek már a háromnegyede védekezett a nem kívánt terhesség ellen, és döntő többségük az Infecundin valamely utódjával.

Tischler János

Jegyzetek

  1. A tablettát a menstruáció ötödik napjától fogva három héten keresztül kellett bevenni napi egy alkalommal, majd ezt követte az ún. megvonásos vérzés, amelynek első napja számított az új ciklus kezdetének. Megjegyzendő azonban, hogy a mai, harmadik generációs készítményekhez képest az akkori tablettának magas, öt-nyolcszoros volt a hormontartalma, ami bizonyos, bár egyáltalán nem túl gyakori esetekben trombózist, ezáltal pedig szívinfarktust vagy tüdő- és agyembóliát okozhatott, amire volt is példa az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában.
  2. Lásd például Népszabadság, 1967. április 28.
  3. Magyar Országos Levéltár (MOL), 288. f. 5/406. ő. e. A soron következő idézetek ugyaninnen.
  4. MOL, 288. f. 5/421. ő. e.
  5. MOL, 288. f. 5/406. ő. e.6   Uo.
  6. MOL, 288. f. 5/421. ő. e. A soron következő idézetek ugyaninnen.
  7. MOL, 288. f. 5/406. ő. e.
  8. A Hová tűnt az anyák nimbusza? című kétrészes írás 1967 októberében jelent meg a lapban, míg a Csak rutinmunka való a nőnek?-cikksorozat 1968. június–szeptemberében folyt, a Milyen a modern házasság? pedig 1968. szeptember közepétől október végéig tartott.
  9. Nők Lapja, 1968. augusztus 24.
  10. Egészségügyi Dolgozó, 1968. november 1.

    Forrás:
    http://beszelo.c3.hu/cikkek/az-infecundin-sztori-1967



    És a pártvezetés kezdeményezésére elindult a lavina

    Elhitették a nőkkel, hogy biztonságban vannak, hogy az abortusz ártalmasabb, mint a folyamatosan szedett műhormon, hogy a modern nőnek joga van nem szülni, és beleszólni a testének a működésébe, hogy a fogamzásgátlók szabadságot adnak, hogy nem hárul ránk felelősség, hogy nem kell rettegni a szextől...

    Eltelt több mint 30 év! És most elkeztük meginni a levét! A hamis biztonság nők millióit tette tönkre, tette meddővé, hormonzavarossá, beteggé.

    A nagy találmány csődöt mondott, amit még mindig tagad az orvostársadalom számottevő része.

    Asszonyok, nők lányok! Egyedül a mi döntésünk, hogy kinek hiszünk! A gyógyszergyártóknak, az orvosoknak, az aktuális pártvezetőknek, vagy a testünk segélykiáltásainak, és jelzéseinek. MIÉNK A DÖNTÉS!

TELEGONIA - A PARÁZNASÁG GENETIKAI HATÁSA AZ ÖRÖKLŐDÉSRE

A Biblia erkölcsi tanításának hatása a távoli öröklődésre

Érdekes és egyben igen elgondolkoztató összeállítást mellékelünk,  mely „Telegonia” címen az öröklődés egy általánosságban ismeretlen, mégis tudományosan igazolható vonalára hívja fel a figyelmet.  Külön érdekessége ennek az összeállításnak, hogy ez a Biblia erkölcsi tanításának genetikai igazolását adja. Első olvasásra hihetetlennek tűnik, mert viszonylag új, általánosságban nem ismert tudományos megfigyelésekre alapozódik. Azonban az a tény, hogy a 19. század elejétől ez a „telegonia” már az állattenyésztésben jól ismert jelenség, az inkább megerősíteni látszik azt, hogy a „hullámgenetikát” az ember esetében is igen komolyan kellene vennünk. Az erkölcsi nevelés mellett gyermekeinkkel a keresztény etikának ezt a tudományos alátámasztást is meg kell ismertetnünk.
Telegonia   (hullámgenetika)
A fiatalok szexuális nevelése folyamán nem térnek ki egy fontos, az öröklődést nagyban befolyásoló jelenségre, a telegoniára.  Megjegyzem, hogy telegoniával foglalkozó magyar nyelvű irodalmat csak elvétve találni. (Az internetes Google kereső 3550  találatából csak 6 a magyar nyelvű, és a hat közül 5 lexikonokban
található szócikk.)
A telegonia („tele” – távoli, messzi, „goneia” – születés, keletkezés) azt jelenti, hogy, az utód örökölheti a nőstény előző szexuális partnerei tulajdonságait is. Az utód tulajdonságaira legerősebben hat az anyja első szexuális partnere. Elsősorban ő alapozza meg az utód tulajdonságait és nem az utód fizikai apja. Ha figyelembe veszszük, hogy az első szexuális kapcsolat gyakran a szórakozás utáni alkoholos vagy narkós állapotban történik, akkor sejthetjük, hogy milyen lesz az utód „minősége”. Ha egy józan életű és egészséges fiatal családban beteges gyerek születik, akkor nagy a valószínű- sége annak, hogy ez egy régi vidám buli visszhangja.
Kell-e tudni erről a jelenségről a fiataloknak?
Természetesen igen !
Ugyanúgy, mint ahogy a dohányzók is tisztában vannak a dohányzás káros hatásával, a fiataloknak is ismerniük kell a telegonia hatását. A telegoniára, mint jelenségre, először Angliában figyeltek fel több mint 150 évvel ezelőtt. A lótenyésztők elhatározták, hogy a lovak fizikai tulajdonságainak javítása céljából a lovakat zebrákkal keresztezik. A kísérletet többször is megismételték, de fogamzás nem történt. Ma már tudjuk hogy miért, de akkor még nem ismerték a kromoszómák inkompatibilitásának elvét. Később, amikor már ezek a kísérletek szinte feledésbe mentek, néhány, a kísérletben részvevő kanca csíkos utódot hozott világra a hímlovaktól. A tudományos világ meg volt döbbenve. Ezt a jelenséget telegoniának kezdték nevezni.
___________________________________________________________
Kapcsolódó témák :
Paul Washer : Párválasztás keresztényi alapelvei
- Házasság-, válás- és helyreállítás bibliai alapelvei
-   Derek Prince : Különleges helyzetek - Válás és újraházasodás
-   Házasságtörés-, válás- és elbocsátás bibliai fogalmainak pontosítása
___________________________________________________________
Akkor még nem ismerték a telegonia mechanizmusát. (Megjegyezzük, hogy még ma sincs egyértelműen elfogadott magyarázata.)  A tapasztalt állattenyésztők azonban nem csodálkoztak ezen, mivel  ismerték a telegonia gyakorlati hatását. Ők már régóta, a telegonia (megfigyeléseken alapuló) hatásait figyelembe véve igyekeztek megóvni az állataik fajtisztaságát. A ebtenyésztők már régóta tudják, hogy ha egy fajtiszta szukának  legalább egy kapcsolata volt nem fajtiszta kannal, akkor később ez a szuka már nem hoz világra fajtiszta utódokat. A fajtiszta kutyáknál nagyon szigorú a szelekció. A tenyésztők több nemzedékre visszamenőleg vezetik a törzskönyveket, ezért itt jól megfigyelhető a telegonia mechanizmusa. Hasonlóan jól dokumentált a galambtenyésztés is.
A XIX. században Flint, Felix Le-Dantek és más tudósok különböző állatokkal kísérleteztek és megerősítették ezt a fenomént. Le-Dantek ezt az „Individuum, evolúció, örökölhetőség és neodarwinisták” című könyvének „Telegonia, avagy az első hím is hajtottak végre. A tudomány válasza erre a kérdésre az lett, hogy „a telegonia az embereknél is megfigyelhető”. A XX. század 60-as éveiben a tudósok már azt is tudták, hogy az embereknél a telegonia hatása erőteljesebben mutatkozik meg, mint az állatoknál. Ezt azzal magyarázzák, hogy az embereknél egy fogamzásra sokkal több szexuális kapcsolat jut, mint az állatoknál. A XX. század 90-es éveiben egy új tudományos irányzat jelent meg, a hullámgenetika, amelynek alapján a telegónia megmagyarázható. A hullámgenetikát P.P.Garjaev fejlesztette ki, és az elméletét a „Волновая генетика ( Hullámgenetika)” című könyvében írta le.
(P.P. Garjaev a biológiai tudományok doktora, az Orosz Tudományos Akadémia Fizikai és Műszaki Problémák Intézetének munkatársa.) Több éven át a DNS molekulákat tanulmányozta a lézer spektroszkópiai módszer alkalmazásával. A lézer fotonok, miután átjutottak a DNS oldaton, „leírják”, rögzítik az információt a molekulákról.
Az információ számítógépes feldolgozása után az spektrumok formában jelenik meg a monitoron. 1985-ben Garjaev egyszer a műszerből kivette a DNS molekulákkal tele kémcsövet és figyelmetlenségből egy üres kémcsövet tett a műszerbe. Észrevéve a
tévedést, ki akarta cserélni az üres kémcsövet, amikor meglátta, hogy olyan spektrumjelek jelentek meg a monitoron, amelyek a DNS spektrumára hasonlítottak (igaz alacsonyabb intenzitásúak). Úgy tűnt, mintha a lézersugár áthaladt volna valamilyen láthatatlan struktúrán, amely a DNS molekulákról tartalmazott információt.
Így fedeztek fel egy szenzációs effektust – a DNS eltávolítása után a műszerben megmarad a DNS nyoma, egy „fantom-DNS”. Ez a DNS nyom még sokáig megfigyelhető. Garjaev további kutatásai egy új tudományos irányzathoz vezettek, amelyet hullámgenetikának neveznek.Garjaev kísérletei azt is sejtetik, hogy a kromoszómában tárolt információ nem elegendő egy élő szervezett kialakulásához és fejlődéséhez. A DNS, mint egy antenna, állandóan kell hogy kapjon ,,külső” információt, hullámalakú parancsokat, amelyeknek ismeretlen a hatása” fejezetében írta le. A XIX. század második felében a tudósokat az kezdte érdekelni, hogy érvényes-e a telegonia az emberekre is. Intenzív fiziológiai, antropológiai és statisztikai kutatások kezdődtek. Még kísérleteket is hajtottak végre. A tudomány válasza erre a kérdésre az lett, hogy „a telegonia az embereknél is megfigyelhető”. A XX. század 60-as éveiben a tudósok már azt is tudták, hogy az embereknél a telegonia hatása erőteljesebben mutatkozik meg, mint az állatoknál. Ezt azzal magyarázzák, hogy az embereknél egy fogamzásra sokkal több szexuális kapcsolat jut, mint az állatoknál.  

A XX. század 90-es éveiben egy új tudományos irányzat jelent meg, a hullámgenetika, amelynek alapján a telegónia megmagyarázható. A hullámgenetikát P.P.Garjaev fejlesztette ki, és az elméletét a „Волновая генетика ( Hullámgenetika)” című könyvében írta le. (P.P. Garjaev a biológiai tudományok doktora, az Orosz Tudományos Akadémia Fizikai és Műszaki Problémák Intézetének munkatársa.) Több éven át a DNS molekulákat tanulmányozta a lézer pektroszkópiai módszer alkalmazásával. A lézer fotonok, miután átjutottak a DNS oldaton, „leírják”, rögzítik az információt a molekulákról. Az információ számítógépes feldolgozása után az spektrumok  formában jelenik meg a monitoron. 1985-ben Garjaev egyszer a műszerből kivette a DNS molekulákkal tele kémcsövet és figyelmetlenségből egy üres kémcsövet tett a műszerbe. Észrevéve a tévedést, ki akarta cserélni az üres kémcsövet, amikor meglátta, hogy olyan spektrumjelek jelentek meg a monitoron, amelyek a DNS spektrumára hasonlítottak (igaz alacsonyabb intenzitásúak).
Úgy tűnt, mintha a lézersugár áthaladt volna valamilyen láthatatlan struktúrán, amely a DNS molekulákról tartalmazott információt. Így fedeztek fel egy szenzációs ffektust – a DNS eltávolítása után a műszerben megmarad a DNS nyoma, egy „fantom-NS”. Ez a DNS nyom még sokáig megfigyelhető. Garjaev további kutatásai egy új tudományos irányzathoz vezettek, amelyet hullámgenetikának neveznek. Garjaev kísérletei azt is sejtetik, hogy a kromoszómában tárolt információ nem elegendő egy élő szervezett kialakulásához és fejlődéséhez.
A DNS, mint egy antenna, állandóan kell hogy kapjon ,,külső” információt, ullámalakú parancsokat, amelyeknek ismeretlen a gyanúgy a DNS is képes kibocsátani hullámalakú információt. A hullámgenetika megmagyarázza a telegonia mechanizmusát (igaz csak hipotetikusan), mivel egy szexuális kapcsolatnál figyelembe veszi a hullám jellegű kölcsönhatásokat is. Furcsa helyzet alakult ki: a telegoniáról főleg az állattenyésztők  tudnak, de az emberek nagy része előtt gyakorlatilag máig ismeretlen. A telegoniát egy rizikó faktornak kell tekinteni, mivel nem mindegy, hogy egy nőnek kik voltak a házasság előtti partnerei mielőtt a férjétől világra hozná a gyermekét.
Ezt már a XIX. század végén felismerte a tudomány. Igaz, később a „szexuális forradalom” korszakában a médiából eltűnt a telegonia  említése. Ellenkezőleg, a média nagy része azt sugalmazza, hogy a modern embernek legfontosabb a szabad szex, és aki másképp gondolkodik, például elfogadja a keresztény etikát, az maradi és nem érti az élet örömeit.
A hiperszexualitás a nyugati civilizáció elválaszthatatlan tulajdonsága lett, amit erőteljesen serkent a reklám, a film, a divat, a zene és bizonyos játékok. Jelenleg a pornó- és szexipar a nyugati gazdaság jól jövedelmező ágává vált. Úgy tűnik, hogy a szexuális szabadság ideológusai ki akarják törölni az emberek tudatából a szégyent mint fogalmat, ami az első lépés ahhoz, hogy embert állati szintre süllyesszen. 

Garjaev akadémikus: „Egy nő első (férfi) szexuális partnere a nő genetikai kódjában hagyja a hullám „autográfját”, mintha aláírná magát a nő genomjában. És ez a férfira vonatkozóan is igaz. Ez a hullámprogram később kifejti hatását az embrió testére és lelkére. Jelképesen úgy fogalmazhatunk, hogy a jövendőbeli apa öröklődési anyaga „téglácskákra” lesz bontva, s azok egy olyan „építkezésen” kerülnek felhasználásra, amelyen az „épület” tervrajzát az első férfi partner készítette. Ez a verzió a tudomány mai állása szerint csupán hipotézis, de eléggé valósághűen magyarázza a telegonia paradoxont”. 

Minél több kapcsolata volt egy anyának a gyermeke születése előtt, annál erősebben szennyeződik a kromoszómája. Eredményként a gyerek, aki a „testi” apjától örökli a kromoszóma készletének felét, a „telegoniai apjaitól” örökölheti a mezőszintű szervezési struktúrát. Mivel a „telegoniai apák” mezőszintű genetikai információi ellentmondhatnak egymásnak, a gyerek fizikai és szellemi „felépítésére” alkalmazott információs modulok ellentétes parancsokat hordozhatnak. Ez, például, a szervek aszimmetriájában nyilvánulhat meg. Az egyik leggyakoribb aszimmetria a scoliosis (a gerinc oldalirányú görbülete). 

A XX. század végére a tudósok megértették, hogy a fogamzáshoz szükséges információ csak egy része tárolódik a kromoszómákban, a maradék információ mezőszerű struktúrákban tárolódik. Ezt több nyugat-európai országban genetikai módszerekkel vizsgálták. 

Érdekes kísérleteket végeztek Franciaországban. A férjek beleegyezésével három családban donorok által megtermékenyítették a feleségeket. A megszületett gyerekek a férjekre jobban hasonlítottak, mint a donorokra. Ebben az esetben a férjek „autográfjai” erősebbeknek bizonyultak, ami összhangban van a telegoniával. Ivan Klimov így ír le egy telegoniával kapcsolatos esetet: „Amerikában nem olyan ritka eset, amikor fehér szülök családjában fekete gyerek születik. De a Robert és Doroty Laster-ek esete nem azért került az újságok első oldalára, mert családjukban fekete gyerek született, hanem azért, mert a feleség és a férj egyidejűleg beperelte egymást.  A férj a felesége hűtlensége miatt el akart válni. A feleség pedig a férjétől jelentős anyagi kárpótlást követelt, mivel állítása szerint ő nem csalta meg a férjét. Az orvos szakértők a nőnek adtak igazat, mivel a telegonia hatására ilyen esetek előfordulhatnak. Doroty eskü alatt elmondta, hogy a házassága előtt volt egy néger szeretője, de miután férjhez ment, hű volt a férjéhez. Végül a házaspár kibékült”.
A Szovjetunióban a 20. század 60-as éveiben kezdtek foglalkozni a telegoniával. 1958-ban a Világifjúsági Találkozót Moszkvában tartották. Senki sem csodálkozott, amikor kilenc hónap múlva több moszkvai lánynak fekete gyereke született. De már az furcsa volt, amikor pár évvel a rendszerváltozás után Oroszországban teret kapott a szexuális szabadság – a nők 98%-ának már házassága előtt is volt szexuális kapcsolata. Minden 1000 született gyerekből 174-nek van valamilyen genetikai betegsége. Ilyen nagyarányú megbetegedést nem lehet csupán környezetszennyeződéssel és szociális tényezőkkel magyarázni. 

Sok fiatal feleség „ajándékozza meg” férjét házasság előtti kapcsolatai láthatatlan gyümölcseivel – narkós, homoszexuális, pszichiátriai kezelésre szoruló, szellemileg fejletlen utódokkal. Az elemzők megjegyzik, hogy szexuálisan legaktívabbak azok a felelőtlen egyének, akik nem rendelkeznek komoly életcélokkal, és előnyben részesítik a szüntelen mulatozásokat, orgiákat, a munkát, tanulást, a sportot viszont igyekeznek mellőzni. 

A telegonia „bünteti” azokat, akik figyelem kívül hagyják az öröklődés törvényeit.

Ha egy nő életében az első férfi szellemi vagy fizikai „paraméterei” nem voltak kifogástalanok, akkor nem számíthat ideális utódokra, bármilyenek is legyenek a férje „paraméterei”. Sok példa támasztja alá a hanyatló utódok kapcsolatát a társadalom erkölcstelenségével. Ez az egyik oka annak, hogy a született gyerekeknél korán jelennek meg olyan tünetek, mint az elmezavar, idegzavar, fejletlenség, vagy Down-kór.
A mai statisztikai adatok szerint csak minden negyedik gyerek születik egészségesen. Több híres családban a telegonia hatása feltételezhetően megfigyelhető. Például, Nagy Katalin orosz cárnő, aki szexuálisan rendkívül aktív volt, gyengeelméjű gyereket szült. A történelem azt a törvényszerűséget igazolja, hogy azok a népek, amelyeknél elterjedt az erkölcstelenség, fokozatosan legyengültek, elveszítették függetlenségüket, majd csendben eltűntek a történelem porondjáról”. Ezeknél a népeknél nem születhettek zseniális egyének, így szürke tehetségtelen tömeggé váltak. Ez történik lassan, fokozatosan, nemzedékről nemzedékre.

Egy ilyen nép hanyatlása a következő séma szerint történik:

– Tömeges prostitúció,
– szexuális eltévelyedések,
– pszichiátriai rendellenességek,

Ilyen fertőzés közepette képtelenség nemzeni egészséges gyerekeket. Egy nép testi, szellemi egészsége visszaállításának az egyik fontos tényezője a nemzet magas erkölcsi mércéjének visszaállítása. Ezért érthető, hogy miért áll ki a vallás az erkölcsösség szükségszerűsége mellett. Kelet-Európában és Oroszországban sokan könnyen elfogadták példaképként a „civilizált” Nyugatot. Mint ismeretes, a szexuális szabadság terén USA az élenjárók között van. Ez várható is, hiszen ott, ahol az embert már gyerekkorától körülveszi az erkölcstelenség kultusza, nem is lehet mást várni. Az eredmény sajnálatos. A fiatal nemzedék intellektuális fejlődése távolról sem megfelelő, kreativitásuk alacsony. A lakosságnak majdnem a fele nem képes megírni egy levelet. 40 millió amerikai felnőtt nem képes megszámolni mennyi pénzt költött vásárlásra a szupermarketben, megérteni azt a szöveget, amelyet egy egyszerű nyomtatvány tartalmaz. Ezzel kapcsolatosan megjelent egy – szemantikai analfabétaságnak nevezett – új fogalom, ami azt jelenti, hogy valaki a szöveget képes elolvasni, de a tartalmát már nem érti meg. Kinsey, híres amerikai orvos szerint „körülbelül 37 millió amerikai pszichiátriai kezelésre szorul. A kórházi ágyak több mint a felét lelki betegségekben szenvedők foglalják el. A többi beteg az utcákon szaladgál”. A narkósok számát az USA-ban 55 millióra becsülik.
Az USA kénytelen a „szürke állományt” külföldről (Európából, Oroszországból, Indiából, Kínából) pótolni, mivel nem képes magát tanárokkal, tudósokkal, szakemberekkel ellátni. Wilkinson egy érdekes összehasonlítást végzett. Azt elemezte, hogy milyen jellegzetes problémák voltak az amerikai iskolákban az 1940-es és az 1990-es években. 

1940-ben a következő problémák voltak a leggyakoribbak:
– beszélgetés az órákon 
– rágógumizás 
– zaj, futkározás a folyosókon
– nem megfelelő öltözködés
– szemetelés.
Az 1990-es évek amerikai iskolájának problémái:
– alkohol és narkó fogyasztása
– nemi erőszak, másfajta erőszakosság
– öngyilkosság, lopás.
Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy néha mi is hallhatunk olyat, miszerint a szülők nehezen tudnak dönteni, vajon melyik iskolába írassák be gyermeküket; a kérdés az, melyik iskolában narkóznak kevesebben. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt az volt az alapvető kérdés, hogy melyik iskolában „erősebb” a matematika vagy az angol nyelv oktatása. Egy másik tanulmány összehasonlítja két – Amerikába bevándorolt – család tagjainak a „minőségét”. Adatok a C. Lombrozo (1836 –1909, olasz pszichiáter) a „Zsenialitás és megtébolyodás” című könyvéből: az egyik bevándorló – M. Dnuks, ateista, alkoholista egyén volt. Adatok vannak 560 utódjáról.
Közülük:
– 300 gyerek korán meghalt
– 150 bűnöző
– 17 gyilkos
– 100 alkoholista
– 90 prostituált
– 280 komoly betegségben (vakság, idiotizmus, tuberkulózis) szenvedtek.
Ez a család több mint 1 250 000 dollárba került az államnak. 

A másik bevándorló – Jonatan Edwars puritán prédikátor, amelynek 1394 utódja ismert.
Azok között:
– 65 professzor
– 1 állami kincstári igazgató
– 3 szenátor
– 3 kormányzó
– 295-en egyetemet, főiskolát végeztek
– 30 bíró
– 100 jogász
– 2 dékán
– 56 orvos
– 75 tiszt
– 100 ismert misszionárius
– 80 hivatalnok
– írók, tanárok is voltak.
C. Lombrozo sok ember genealógiáját tanulmányozta és kimutatta, hogy a szülők pozitív jellemzői (különösen intellektuális tulajdonságai) sokkal kisebb mértékben öröklődnek, mint a negatívak. Sőt, a negatív tulajdonságok, beleértve a betegségeket is, erőteljesebb formákban öröklődnek. C. Lombrozo azt írja, hogy két évszázad alatt sok híres család teljesen eltűnt. Így 487 berni burzsoá családból csak 168 maradt meg. Több példa mutatható arra is, hogy az erkölcstelenség hatására nem teljes értékű utódok születnek. Ezért biztosra vehető, hogy egy nép egészségének visszaállításához vezető út egyik feltétele – az erkölcsi normák visszaállítása. Ha egy állam nem képes megoldani ezt a problémát, akkor nem számíthat arra, hogy társadalmának sikerül kijutnia a globális krízisből.
A „nagypolitika” is figyelembe veszi az ellenséges nemzet szellemi gyengülésének lehetőségét, mint stratégiájának fontos elemét. 1945-ben, még a második világháború befejezése ellőt, Allen W. Dulles ismert amerikai politikus (aki a 1953–1961 években a CIA igazgatója volt), fellépett az USA kongresszusában és a „hidegháború” elveiről beszélt.
Többek között azt mondta: „Miután véget ér a háború, mindent, amivel rendelkezünk, arra kell használnunk, hogy tévútra vezessük, bolonddá tegyük az orosz népet. Amikor Oroszországban megkezdődik a káosz, a szellemi értékeiket csendesen becseréljük hamis értékekre, és rákényszerítjük őket, hogy higgyenek ezekben az értékekben. Ha ezt elérjük, akkor szinte biztos, hogy lépésről lépésre lejátszódik a legengedetlenebb nép tragédiája, az öntudatának végleges és visszaállíthatatlan elvesztése. Az irodalom, a színház, a filmek mind a legalacsonyabb emberi érzelmeket fogják ábrázolni és dicsőíteni. Olyan alkotókat fogunk támogatni, akik az emberek tudatába betáplálják a szex kultuszát, az erőszakot, a szadizmust, az árulást, szóval minden fajta erkölcstelenséget”. 

Tehát a Szovjetunió elleni tervekben A. Dulles nagyon fontosnak tartotta a szovjet társadalom szellemi, erkölcsi állapotának megrendítését. E gondolatokat A. Dulles bővebben „Az USA háború-utáni doktrínája a Szovjetunió ellen” című könyvében részletezte. Néhány idézet a könyvből, amelyek illusztrálják az irányelveket: – „Mi képesek vagyunk megváltoztatni az emberek tudatát. Káoszt teremtünk az agyukban, majd hamis irányba vezetjük az emberek értékrendjét” – „Az ember tudatába bevéssük a szex kultuszát, az erőszakot, a szadizmust, az árulási hajlamot, és mindenféle erkölcstelenséget”– „Nevetségessé kell tenni a becsületességet. Ügyesen, csendesen támogatni fogjuk a szemtelenséget, a hazugságot, az alkoholizmust, a kábítószer fogyasztást, az árulást, az egymástól való állati félelmet, a gyűlöletet”– „Kiírtjuk a nép szellemi gyökereit, és megsemmisítjük az erkölcs alapjait”. „ … és ezt gyerek- és ifjúkortól kell kezdeni. Az ifjúságból cinikus kozmopolitákat fogunk faragni.”A szerző valóban egyértelműen megfogalmazta, hogy milyen irányban kell kezdeni a Szovjetunió lerombolását.
Kiegészítés

S. Csecsanicsev (Szent-Pétervár) írja : „Artur Minnhreim, a Svéd Molekuláris Biológiai Intézet igazgatója kijelentette, hogy az Intézet munkatársai összehasonlították ugyanazon embereknek különböző életperiódusaiban vizsgált DNS-eit. Kiderült, hogy a nő DNS-e szülés után megváltozik. A további kutatások azt mutatták, hogy a nő DNS-ébe a gyerek apjának génjei kerültek. Ha egy nő nem lett terhes, petesejtjébe még akkor is beépülnek előző partnereinek DNS láncai, s azok később az utódhoz kerülnek az igazi apa génjeivel együtt”. Egy moszkvai orvos véleménye: ”A klinikai megfigyelések azt mutatják, hogy ha egy nő első szexuális kapcsolata alkoholistával, narkóssal, vagy pszichikailag beteg férfivel történt, még akkor is ha nem lett tőle terhes, a később született gyerekei akkor hasonló rendellenességeket jelző hajlammal jöttek világra. A mai merkantilis világban a fiataloknak tudniuk kell, hogy a „szüzesség” nagy genetikai érték. Ezért, ha egy lánynak a barátnők azt mondják, hogy „szűznek maradni nem divat, mert ez a maradiságnak a jele”, akkor azt ők irigységből mondják, és végeredményben sok évre el akarják rontani a barátnő jövőjét. De ha az „eset” már megtörtént, nem kell elkeseredni. Ha a lány nem folytatja ezt az életmódot, a telegonia hatása nála évente 20–30%-kal csökkenhet”.
Barabas V. (az orvostudományok doktora, professzor) a „Жизнь вечная” újságnak adott interjújából, „Az elődjeink ösztönösen betartották a genetika elemi szabályát: a nő első szexuális kapcsolatának nagy hatása van az immunrendszerére és a szervezetbe olyan hormonok és erősen ható fermentumok kerülnek, amelyek megváltoztatják az öröklődés mechanizmusát. A szüzesség és a hűség – a családi boldogságnak, a nép genetikai egészségének az alapja…”.Az Oroszországban kikiáltott „szexuális forradalomnak” az a tragikus jellemzője, hogy az emberek gondolatait, érzelmeit, akaratait primitív, állati szintre süllyesztik. A tudósok azt írják, hogy a genetikai degradálódás erkölcsi degradálódással jár együtt. Csökken a lakosság munkaaktivitása, nő az öngyíkosságok, bűncselekmények száma, több és több antiszociális egyén található a társadalomban. 

A genetikának az a megállapítása, hogy a debilis személy erkölcsileg degradált és mást nem is lehet elvárni tőle, igaz. De a legtöbb tudós nem meri (meggyőződése mellett sem meri) kijelenteni, hogy: az erkölcsi degradálódás maga után vonja a genetikai degradálódást. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy amikor az őseink elvárták a menyasszonytól a szüzességet, az nem középkori előítélet volt. A keresztény egyház is kezdettől fogva egyértelműen int bennünket: „Ne paráználkodj!” Az intelem betartása garancia arra, hogy megmaradjon a nép genetikai állománya, hogy a genetikai betegségektől megóvja a népet, és hogy ne következzen be a nemzet degradálódása. A vallás üldözésével, az úgynevezett „szabad szerelem” – és különösen a jelenlegi „szexuális forradalom”– kikiáltása után, elkezdődött az orosz nép genetikai degradálódása. Az OL „Komba” folyóiratból: „A nyugatról jött szexuális forradalom Oroszországban hipertrófiás formákban nyilvánul meg, … ott lemondanak bármilyen erkölcsi megszorításokról és kritériumokról.
Ez az ottani tömeges kicsapongás annál inkább meglepő, hogy egy olyan országban történik, ahol hetven évig jelen volt a kommunista puritánizmus, ahol évszázadokon át is jellemző volt az erkölcsi tisztaság ill. önmegtartózkodás”. Az orosz család jelenleg kegyetlen krízisbe került. A szex terén Oroszország már a Szodoma és Gomorra korszakára hasonlít. Minden negyedik gyerek házasságon kívül születik. Sok anya kijelenti, hogy nem is tudja ki a gyermeke apja. Eredményként minden tizedik gyerek torzszülött. Elég megemlíteni, hogy Moszkvában és Szent-Péterváron csak 3,5-5% gyereknek nincs a normáltól fizikai vagy pszichiátriai eltérése. Valaki megkérdezheti, hogy miért ezt hozzuk összefüggésbe az erkölcs romlásával, hiszen léteznek más tényezők is – szociális, ökológiai, stb. De más tényezők, az alkoholizmus kivételével, nem járnak ilyen ijesztő genetikai következménnyel. Ami a „részeg” fogamzást illeti, gyakorlatilag a házasságon kívüli kapcsolatokra jellemző. Még egy figyelemre méltó tény. A legnagyobb születési arány, a legalacsonyabb gyerekhalálozás, és ahol gyakorlatilag nincsenek örökletes betegségek – ez Kalmük-föld, Karacsaj-Cserkesz-, Kabard köztársaságok (ezek Oroszország elmaradott régiói). Ezekben a régiókban a népi hagyomány, a vallási elvek révén gyakorlatilag nincsenek házasság előtti és kívüli kapcsolatok. Mi legyen a teendő? Habozás nélkül visszatérni az orosz nép erkölcsi hagyományaihoz. Minden fiatal férfi tudtára kell adni, hogy a házassága egy erkölcsileg alacsony szintű lánnyal veszélyt jelent a születendő gyerekei számára. Egy ilyen nőtől ne várjon száz százalékosan egészséges gyereket. A médiának ezt kellene hangsúlyoznia, és nem azt, hogy „a nő csak egy szabad nőstény” , ha tényleg érdekli a médiát az ország jövője. Különös jelentősége lehet a nép erkölcsi megmentésében az Egyháznak.
Köztudott az emberiség szomorú tapasztalata: a térképekről is régen eltűntek azok az államok, amelyekben elterjedt az erkölcstelenség. Azok a népek, amelyek határtalan szexuális szabadságot gyakoroltak, nagyobb és nagyobb mértékben szaporították az oligafréneket, a gyengeelméjűséget. A következmény: hanyatlásnak indultak és eltűntek. Nincsenek már a Földön a samnisok, az etruszkok. Nincs a valamikor hatalmas Római Birodalom, amely a tömeges orgiákban agonizált. A Krisztus utáni időszakban 15 római császárból 13 homoszexuális volt. Hol vannak már a valamikor olyan híres népek, mint hettiták, aztékok és mások?  Az emlékük csak az illetlen jeleneteket ábrázoló falfestményekben maradt meg. 

Nincs–e itt az ideje nekünk is okulni a történelemből? Mert már a szakadék szélén állunk! Sztolbov, «Петербургские новости», 1995, №31: „A második világháború derekán a németek a megszállt Szovjetunió területéről sok százezer fiatalt vittek ki kényszermunkára Németországba. Egy német orvos, aki vizsgálta a fiatalok egészségi állapotát, megállapította, hogy a lányok 90% még szűz. Ezt az információt annyira fontosnak tartotta, hogy értesítette az ország vezetőségét. Az orvosnak az volt a véleménye, hogy nehéz legyőzni egy olyan népet, amelynek az erkölcse magas szinten van”. Berszenjeva T.A. (Берсенева Т. А.): „Генетические последствия неупорядоченных половых отношений на последующие поколения” („A rendezetlen szexuális kapcsolatok genetikai hatása a következő nemzedékekre”)
„…ha egy népben elterjednek a szexuális eltévelyedések, amelyek társadalmilag is támogatást kapnak, akkor ez a nép az elfajulás útjára lépett. A szexuális eltévelyedések állandó ismétlődése, szokássá válása lelkileg eltorzítja az embert. Ez kihat úgy a szellemi és pszichés, mint a fizikai szférákra. A negatív szokások genetikai szinten rögződnek és nemzedékről nemzedékre átadódnak. Ha ezt a láncot nem szakítják meg az életmód lényeges megváltoztatásával, akkor az a nép elfajulásra van ítélve.”

A modern tudományos kutatások alátámasztják őseink erkölcsi törvényeit, amelyeknek alapja a keresztény etika volt !

A fiataloknak lehetőséget kell adni arra, hogy megismerjék e kutatások eredményeit, hogy helyesen tudják megalkotni reproduktív magatartásuknak modelljét.

Forrás:
Stella Maris Alapítvány
Tengernek Csillaga c. folyóirat melléklete
Budapest, 2010.

www.tengernekcsillaga.hu

15 tény a papi pedofília botrányokról

Az alábbi (szerkesztett, rövidített) lista a katolikus pap Dwight Longenecker atyától származik, aki a Patheos blogon közölt írásában tette azt közzé.

Az atya a katolikus papi "pedofilbotrányok" kapcsán Philip Jenkins, a Penn State egyetem (nem mellesleg nem katolikus) professzorának "Pedofilok és Papok" címet viselő könyvét ajánlja, mint "a legobjektívebb" munkát a témában.

Jenkins a könyvében kifejtett kutatási eredményeit egy rövidebb cikkben is összefoglalta. Longenecker atya a listáját e cikk alapján készítette el.

church-abuse-e1369768503435.jpg1. Nem a cölibátus tehet róla - házas emberek sokkal nagyobb arányban molesztálnak gyermekeket, mint cölibátusban élő papok.

2. A legtöbb gyermekmolesztálást családon belül követik el.

3. Valamennyi vallási csoportnak vannak pedofilbotrányai, és bár a katolikus közöttük a legnépesebb felekezet, a katolikus egyház e téren a statisztikák alján áll.

4. A gyermekek molesztálása valamennyi szociális területen jelen van: az iskolákban, az ifjúsági szervezetekben, a sportokban, stb.

5. A statisztikák alapján épp a katolikus papok azok a közszolgák, akikre a gyermekek molesztálása a legkisebb arányban jellemző: nem a papok, hanem az orvosok és tanárok állnak a lista élén.

6. A vallási hivatást végzők közül a katolikus papok között a legritkább a gyermekmolesztálás.

7. A katolikus egyházon belüli pedofíliaügyek katolikusellenes előítéletek, valamint a katolikus egyház nagysága és fizetőképessége miatt kerülnek gyakrabban az újságok címlapjaira.

8. A pedofília és az efebofília két különböző probléma. Míg az előző a szexuális érés előtti gyermekek iránti vonzódást jelenti, utóbbi a szexuális érettséget már elért tindzserkorúak iránti vonzódást jelöli. A legtöbb "pedofíliaként" bemutatott eset valójában "efebofília" volt.

9. A legtöbb efebofília eset homoszexuális természetű volt, amit a politikailag korrekt média elhallgatni és eljelentékteleníteni próbált, hogy a "pedofília botrányokat" a közvélemény ne a homoszexualitáshoz társítsa.

10. A pedofíliát elkövetett katolikus papok száma rendkívül alacsony.

11. Amit ma az esetek "eltussolásának" gyakorlataként ismerünk, olyan, évtizedekkel ezelőtti kulturális környezetben valósult meg, amiben a probléma nem volt még kellőképpen megértett, és amiben valamennyi szervezet az ilyen ügyeket a saját hatáskörén belül tartotta. Nem kevés esetben jó okkal is történt ez: az áldozatok és családjaik védelmében, lehetőséget láttak az elkövető rehabilitációjára, vagy el akarták kerülni a botrányokozást. A mai mércék az évtizedekkel ezelőtti esetek intézményes kezelésére csak korlátozottan és körültekintéssel alkalmazhatók.

12. A kártérítési perek megindulása nyerészkedni próbálókat támasztott. Az ismertté vált ügyek között nem kevés hamis vádra derült fény emiatt.

13. Minden megvádoltat megillet a tisztességes tárgyaláshoz való jog.

14. Különbséget kell tenni a gyermekekkel szembeni visszaélések típusai között. A verbális visszaélés és a testi fenyítés bár sajnálatosak, de sok esetben elfogadottak voltak az elkövetések idején. És bár gyakran hasonló mértékű médiavisszhang kíséri az ilyen ügyeket, nem hasonlíthatók össze a szexuális visszaéléseket vagy szélsőséges kínzást tartalmazó ügyekkel.

15. Egy felnőttel vagy egy érett tinédzserkorúval szemben elkövetett szexuális visszaélés helytelen, elítélendő, és büntetendő, de sem jogi, sem erkölcsi szempontból nem esik ugyanazon megítélés alá, mint egy kiskorú gyermekkel szemben elkövetett molesztálás.

 

Kapcsolódó cikkünk:
A papi "pedofília" valójában rosszul megélt homoszexualitás

http://katolikusvalasz.blog.hu/2017/08/04/15_teny_a_papi_pedofilia_botranyokrol

Szirmay nyomán "Hazugság: füllentés, elhallgatás vagy manipuláció?

A hazugság valójában nem más, mint az őszinteség hiánya. A legtöbb felnőtt tisztában van vele, hogy vannak olyan helyzetek, amikor épp az őszinteséggel ártunk. Sok esetben ugyanis a füllentés, az elhallgatás többet segít, mint a nyers igazság kimondása.

A füllentés kegyes vagy kegyetlen színjáték, valamely apróbb jelentőségű dologban az igazság torzítása, elbagatellizálása. Kell hozzá egy cseppnyi ravaszság. A hazugság - vagyis az igazság torzításának - másik formája az elhallgatás, amellyel nem a másikat védjük, hanem önmagunkat. Kihagyjuk a mondandóból azt az információt, ami nekünk kellemetlen. Az elhallgatás nem feltétlenül bűn, de általában mindenki rossz néven veszi, ha rájön. Aki elhallgat valamit, valamilyen előnyre, de legalább is valamilyen hátrány elkerülésére számít. - Az elhallgatás esetenként pontosan olyan káros, mintha hamis tényeket állítanánk - …Mások viszont tudatos megtévesztésnek, a manipuláció egyik fajtájaként definiálják a hazugságot, …, manapság már természetesnek számít a tények elferdítése annak érdekében, hogy … jobb színben tűnjön fel a partner szemében. …


A hazugság pszichológiája

A hétköznapi szóhasználatban az őszinteség a bizalom jele, feltétele. Jelzi a jó szándékot, az együttműködési hajlandóságot, készséget. A hazugság pedig a másféle szándék lelepleződése. Érdekes megnézni, hogy mire vezethető vissza a krónikus hazudozás.
Két tényező meghatározó: félelem a következményektől - amit az őszinteség vonna maga után - a konfliktuskerülés, és a megfelelni vágyás, amelynek érdekében mindent megtesz az illető: mindenben egyetért a másikkal, soha nem tagad semmit, ritkán nyilvánítja ki valódi véleményét. Ezen magatartás mögött általában szorongó személy áll, aki képtelen a vágyait összeegyeztetni a valóságos feltételekkel.

Ha … gyakran nem mond igazat, és ez a tény mindenki számára nyilvánvaló, akkor valószínűleg a hazugság már a személyiségének elválaszthatatlan tartozékává vált. Ez azt jelenti, hogy az illetőnél nem épült be gyerekkorában a morális fék, vagyis a lelkiismeret. Normál esetben ugyanis a bűntudat szabályozza a megállapodások, keretek, szabály betartását. Így nem ártunk másoknak, és magunknak sem - …


A pszichopátia, mint a morál teljes hiánya

A valódi morál az, amikor az emberben "megszólal" a lelkiismeret, szorongást okoz, amikor nem mond igazat, vagy valamiben tudatosan árt. Optimális esetben mindezt megelőzi a lelkiismeret, ezért van az, hogy a lelkiismeretes ember ritkán hazudik. Az álmorál pedig azt jelenti, hogy valaki nem meggyőződésből nem hazudik, hanem azért, mert tisztában van azzal, hogy lebukhat. - Tehát nem meggyőződésből tartja be a megállapodásokat, hanem csak addig teszi ezt, míg az általa feltételezett veszély fennáll azzal kapcsolatban, hogy valamilyen módon lebukhat. A pszichopátia jelenségei, hogy az illető nem szégyelli magát, ha másokat becsap, megkárosít, nem változik a helyzet akkor sem, ha büntetést kapott ezért, és nem szorong a lelkiismeret hangjától. Nem probléma neki, ha valakit "átvág", becsap. Az viszont már probléma számára, ha ezért "okvetetlenkednek", "piszkálják" őt - …


Meghatározó a gyerekkor és a család a személységünk kialakulásában
… a hazugság gátja a személyiségfejlődéssel alakul. Már a gyerekkorban kifejlődik, és a családra, illetve a gyerek szocalizációjára vezethető vissza. Jó tudni, hogy már öt éves korra kialakulnak az erkölcs alapjai. Így a gyerekben az addig ért hatások mentén alakul ki a morális gát. … a környezet alakítja ilyen személyiséggé az embert. - Aki felnőttkorában nem tudja felvállalni tettének következményeit, és inkább valótlant állít, vagy aki megszegi a megállapodásokat, akkor az arra utal, hogy az illető vagy olyan környezetben nőtt fel, ahol ezt a mintát látta maga előtt, vagy annyira szigorúan büntették mindazért, amit nem tudtak elfogadni tőle, így nem nagyon volt más választása, mint a hazugság. …


Gyenge én bújik meg a hazug álarc mögött

… a hazugság gyenge ént takar, aki kerüli az igazi kommunikációt, a kudarcokat, bírálatokat, visszajelzéseket. Vagyis a hazudozó nehezen néz szembe kudarcainak igazi okaival, vagy a saját hibáival és nincs késztetése arra, hogy végigjárja a céljai elérésével együtt járó lépcsőket, nehézségeket. Mindezzel együtt jár, hogy az érintett személy nem nézi folyamataiban az eseményeket, azok következményeit. Az aktuális nehézségből pillanatnyi menekülő utat keres. (Ez a viselkedés azonban újabb és újabb kudarcokat szül, az emberi kapcsolatok kialakulásának, és az őszinte, közeli kapcsolatok kialakulásának a kudarcát. Ami aztán sok haragot, indulatot kelt abban, aki ebbe a spirálba keveredik. Az ilyen embereknek sok bajuk van magukkal és a világgal is, mindezzel azonban nem néznek szembe, nem keresnek konstruktív kivezető utat -…
Az ilyen ember olyan értéktelen, felszínes kapcsolatokat tart fenn, amely szükséges kreált világának, álszemélyiségének szinten tartásához, mivel ilyen kapcsolatra tartja magát érdemlegesnek Ez pedig teljes elmagányosodáshoz vezet, még akkor is, ha párkapcsolatban élnek. - Hiszen aki hazudik, arra nem lehet számítani. Aki tudatosan becsap másokat, és akinek nem lehet adni a szavára, azt sokan megvetik. Mindez a társadalomból való kirekesztettséghez, elmagányosodáshoz vezet- figyelmeztet Szirmay Ágnes.

Ennek lesz az a mély depresszió a következménye, amelyből nehezen lehet csak az embert kirángatni, hiszen egyszer csak összeomlik a mesterségesen teremtett világa. Ekkor ugyanis rádöbben, hogy semmi nem igazi az életében(ükben), és nincsenek őszinte, valós kapcsolatai. Aki másoknak hazudik, az folyamatosan becsapja saját magát is, egy látszatvilágban él.
Aki hazudik, az gyakran el is felejti, hogy mit mondott, és nagyon hamar lebukik. Előfordul az is, hogy valaki annyira beleéli magát abba, amit mond, annyira nem akarja látni a valós helyzetet, hogy maga is elhiszi, amit mond. Nem működik ebben a helyzetben a realitás-kontrollja - világosít fel a szakember.

Senkiben nem tud megbízni a hazug ember

A pszichológus szerint az állandó hazugságban élő emberek, mivel nem érzékelik hazugságuk súlyát, nem tartják bűnnek a moráltalan viselkedést. Nem is értik, miért háborodnak fel mások, ha kiderül, hogy hazudtak. - Ha lelepleződik, akkor sem történik megszégyenülés, mivel nem érzékeli, mekkora sértés ez a másiknak … ezek az emberek sem magukat, sem másokat nem tisztelik(nek). Fő jellemzőjük továbbá, hogy mindenkiről ezt feltételezik, hogy becsapják őket. Saját magából kiindulva nem tudja elképzelni, hogy valaki őszinte is lehet, és meg lehet benne bízni - … rengeteg időt igényel a hazudozás. Hatalmas energiát emészt fel a történet szinten tartása, és az, hogy kitaláljuk nem létező személyiségünket, életünket ahelyett, hogy önmagunkat adnánk…A hazugságokat ugyanis folyamatosan tovább kell szőnünk, és nagyon ügyelnünk kell mondandónkra, hiszen könnyen lebukhatunk. ..
A felnőtt azért tartja megbocsáthatatlannak a hazugságot, mert tudja, hogy kárt okoz. A hazugság ugyanis kiszolgáltatja, nevetségessé teszi a másik előtt. Ezért van az, hogy ha valakiről kiderül, hogy hazudozik, azzal szemben gyanakvóvá válunk(ik), és soha többé nem tudunk megbízni benne.
…a világhoz való igazodásunk feltétele, hogy tisztában legyünk a valós helyzettel, történésekkel, a reálisan elvárható eseményekkel. Ha a világot hazugságra építjük, akkor mindezt lehetetlenné tesszük. Így elharapózik a gyanakvás, ami tönkreteszi a kapcsolatokat. Ilyenkor nem számítanak a szavak, hiszen úgysem hisznek azoknak.”

Virrasszunk!

Mi, a magyar fajnak egyes tagjai, akik egész éltükön keresztül szolgáltuk a nemzetiség és szabadság angyalát és semmi nem törhette meg szent hitünket, hogy egykor bizonyosan kimondhatatlan nemzeti díszre fog virulni a magyarság, mi ne gyengüljünk gyáva panaszra, habár létünk Istene csak áltatás lett volna is.
Álljunk ki -- keblünket kettôztetett erôre lelkesítve -- mindnyájan a gátra és akár volna most utolsó óránk, akár csak most fakadna nemzeti létünk szebb hajnala: ,,virrasszunk!''...
...Valóban virrasztanunk kell!
Virrasszunk pedig azért, nehogy pompás és hízelgô, de csak csábeszmékkel teljes szavakkal a maga legnagyobb kárára a sokaság a józanság útjából elcsábíttassék!
Virrasszunk, nehogy gyengéinek hízelegve, restségének tömjénezve, vérét felizgatva, indulatosságát felhasználva, álpróféták a közelégedetlenség mérgét a közösség közé hintsék!
Virrasszunk, nehogy hetvenkedések és minden érdekek egymás ellen és tűhegyre állítása által tökéletes forrásnak induljon a magyarság, és az egyesség isten-angyala helyett a viszálykodás ármánya üsse fel köztünk tanyáját!
Virrasszunk, nehogy büntetlenül emelhesse fel parancsoló szavát köztünk a felszínes elbizakodás, s gôgjében büntetlenül ne tiporhassa mindazt, mit a szerényebb, de éppen olyan ôszinte, sôt tán ôszintébb hazafinak keble rejt!
Virrasszunk, nehogy felbôszült garaboncként szilaj erôvel ostoroztassanak honunk külön ajkú népei a magyarság megkedveltetésére, hanem annyira becsülje meg a magyar magamagát és másokat s a csinosodás, értelmi súly és jóízlés annyi bájával fogja magát körül, hogy erkölcsi erôvel vonzza magához a honnak különféle felekezeteit!
Virrasszunk végre, nehogy rögtönzés, minden ok nélkül való gyanúsítás, ijesztgetés, és durva erôszak legyenek a megbecsült hazafiság jelei, hanem csak a tűrnitudás, mérséklet, józan tapintat és mély bölcsesség nyerje bérül a polgári érdemkoszorút!

(Széchenyi könyörgése, Sík: DB, 853)
forrás: magvető lista 2002

Babilon pusztulása

18:2 Leomlott, leomlott a nagy Babilon, és lett ördögöknek lakhelyévé, minden tisztátalan léleknek tömlöczévé, és minden tisztátalan és gyűlölséges madárnak tömlöczévé. 18:3 Mert az ő paráznasága haragjának borából ivott valamennyi nép, és a földnek királyai ő vele paráználkodtak, és a földnek kalmárai az ő dobzódásának erejéből meggazdagodtak.

Feedek
Megosztás
Honnan
websas.hu

MapFree counters! Free counters! Free counters!

HonlaprendszerüNK

2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

2013. február 26-a óta szerkeszthetetlenek:

2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek:

Feedjit Live Blog Stats

Free counters!

 

Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben; a Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük: “Parancsoljon neki az Isten!” Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Ámen.

Locations of Site Visitors

Powered by Blogger.hu